A KAKAÓ

2017.január.4.péntek


Yeah! Utolsó munka nap!Ezt várja az ember egész héten, nem is... a szombatot mert akkor nincs munka. Szerencsémre én csak hétköznap húzom az igát,néha estig, néha csak délig. Ma például csak délig, ami azt jelenti hogy hamar haza mehetek és Arminnal megbeszélhetjük ezt az elköltözöm cuccot.
Elég unalmas volt a nap munka része és mikor hazaértem fáradtan rogytam le az ágyamra.
-Szia Micio! Milyen volt a meló?-vigyorgott rám rémisztően nem más mint... igen Castiel.
-Hagyjál békén!-dobtam meg egy párnával a fiút aki röhögve visszadobta azt.
-Mi az hugi, csak nem megjött a havi?-vihogta.
-Agyon csaplak, de nagyon , most már!-szorítottam magamhoz a "Micimackó" feliratú párnám és idegesen néztem a plafonra.
-Jajj de megijedtem.-forgatta szemeit szórakozottan Castiel és lehuppant mellém.-Miért vágsz ilyen hülye képet?-törte meg az idill csendet a vöröske.
-Gondolkozom.
-Hmm ritka gyakorlat részedről.-nevetett ismét a fiú.
-Na jó, ha csak piszkálni tudsz akkor tűnés kifelé!-szóltam rá élesen de nem hatotta meg idegességem,ehelyett idétlen mosollyal nézett rám, ami ijesztő volt...
-Ouh tudnék én veled mást is csinálni...-vigyorodott el én pedig minden erőm összeszedtem hogy most ne üssem le.Nem akarom tudni mi az a más... főleg amíg egy házban élek ezzel a lükével.
-Légy jó fiú és ne vágj ... ilyen képet.-böktem ki végül.
-Milyen képet?-érdeklődött Cast és küldött nekem egy levegő puszit... ez tuti elmebeteg... én pedig esküszöm nem ismerem!
-Ilyen meleg perverz képet.-magyaráztam meg nagy nehezen.Mert hát olyan fejet vágott...
-Ikszdééé....-röhögött a fiú.-Ha így gondolod magadra hagylak.-tette a sértődötted és felállt az ágyról.
-Hova mész?
-A Való Világba.-kacsintott rám félszegen, és ezzel mindent elárult.
-Puszilom Vikit!-sóhajtottam fel fáradtan és visszadőltem az ágyamra.És amint a vörös elhagyta a szobám megjelent benne egy újabb vendég. Armin.
-Szevasz tavasz.-huppant le mellém a fiú.
-Csövi.-intettem unottan.
-Képzeld anyámék találtak egy menő kérót a tietektől nem messze. Atom nem?-vette kezébe a PSP-t unottan.
-De totál metál.-vágtam rá.-És hol?
-Ouh hát tőletek a harmadik ház jobbról. Nem olcsó, de anyumék fizetik, mi pedig a zsebpénzünkből bebútorozzuk.
-Értem.-feleltem kínosan. Nem akarom hogy Armin szülei fizessék ki a házat. Így olyan mintha tartoznék nekik vagy nem is tudom...-Megnézzük?-kérdeztem és magamra préseltem egy mosolyt.
-Naná!-vigyorgott Armin is és elindultunk le az előszobába. Kezdem úgy érezni hogy Alexy nincs jó hatással rá... mármint "Szevasz tavasz" "atom"... mondjuk lehet most érett be gimis éveihez.Kár hogy már nem vagyunk gimisek he-he-he....
Felvettem a bakancsot amit Castiel hordott még a távol múltban. Kényelmes. Sokan megkérdezik miért hordok férfi bakancsot, erre egyszerű a válasz , mert ebben a bakancsban úgy érzik a lábujjaim maguk mint 10 fesztiválozó jó barát!Ennyire egyszerű!
A ház tényleg ott volt ahol Armin mondta, elég dögös... vagy is nem tudom mit tudnék mondani egy házra... olyan ház kinézete volt, sőt még a szaga is házas volt...meg hát mit tudnék még rá mondani....sárga... már mint nem olyan neon izé sárga, nem olyan mint a vanilia puding belseje (mert ugye az világosabb mint a külseje fuck logic)
-Na hogy tetszik?-nézett elégedetten Armin a házra.
-Szép.-böktem ki esetlenül.
-Nézd ezt a kertet, hamarosan itt fog futkározni Takarodj, a kis spániel.-hümmögött a fiú továbbra is.
-Megmondtam hogy nem az lesz a neve hogy Takarodj. Gondolkoztam a dolgon és legyen Metali... és úgy becéznénk hogy Metalica . Muhahaha.-vihogtam fel.
-Ez tiszta hülye név...-szúrt le azonnal Armin....  hidegvérű gyilkos....
-Jó figyelj nekem van egy ötletem, mivel Alexy lesz a keresztapja Metalica-nak kikérhetnénk az ő véleményét is.
-Először is ... a neve TAKARODJ. Érted T-A-K-A-R-O-D-J! TAKARODJ!
-Oké Armin, nyugi... már kezdenek furcsán nézni az emberek minket....-suttogtam miután megpillantottam egy rémült nénike arcát.
-Nem érdekel, másodszor pedig , ez egy remek ötlet.Végre mondasz valami jót is.-"dicsért " meg. Kedvesség lvl-10000000
Miután abba hagytuk a gyönyörködést az új lakásunkban, azután bementünk a mi házunkba és elterültünk a kanapén egy-egy kakaóval a kezünkben.
-Megmerjem inni?-vetett rám rémült pillantásokat Armin.
-Igen,azt hiszem ez életem fő műve.-jelentettem ki büszkén , de azért mondjuk én is elgondolkoztam rajta hogy biztos megigyam -e? Végül úgy döntöttem megvárom Armint... aztán meglátjuk a dolgokat.
Egy probléma volt ezzel, míg én azt vártam hogy a fiú belekortyoljon "életem fú művébe" addig Armin arra várt hogy én kóstoljak bele először eme italba.
-Na jó ez kínos.-nyögött fel Armin és beletúrt fekete hajába.
-Szerintem is.-bólogattam.-Kő papír olló?-vetettem fel a kérdést,melyre egy bizonytalan bólintás volt a válasz... ez élet halál kérdés...
-Kő-papír-olló!-mondtuk egyöntetűen és ezzel elszórakoztunk egy darabig. Végül is Armin vesztett.Mikor meglátta hogy papírt mutatok miközben ő követ nyelt egy nagyot és valami olyasmit dörmögött hogy "nem hittem hogy ilyen hamar jön el vég".Nem értem azért  egy kakaót csak nem tudok elrontani, maximum kicsit degenerált ízű de na , a lényeg hogy azért ezt már nem lehet elrontani.
Lassan kortyolt bele a fiú a pohár kakaóba én pedig csillogó szemekkel figyeltem a reakciót
-Na milyen?-kérdeztem.
-Egész jó...-bólogatott Armin.-Büszke vagyok rád Miri.-mondta és majd nem megkönnyeztük ezt a pillanatot... jegyezzétek meg. 2017.01.04 ÉLETEM ELSŐ IHATÓ KAKAÓJA... minden csak egy kicsivel kezdődik... de lehet hogy pár év múlva mester szakács leszek.Muhahahaha !

"Gyere ide Takarodj!"

2017.január.3.csütörtök

Kótyagosan másztam ki az ágyamból. 7:00 irány a munka. El se hiszem hogy ilyen hamar vége lett a kis munka szünetemnek vagy hogy is hívják ezt...
Kikászálódtam az ágyból és magamra kaptam egy vastagabb kabátot mert ma rendesen rákezdett a hóesés.Vállamra kaptam a tatyóm és elindultam a munkába... régi szép idők mikor még az iskolába indultam ilyen nagy hévvel-hóval. Hiányoznak azok a napok mikor nem úgy köszöntek nekem hogy csókolom...ha nem hogy csá... hogy is hívnak? Szerencsémre a munkahelyemen  kapok névtáblácskát amit magamra aggaszthatok ennek köszönhetően senki se felejti el a nevem.
Felszálltam a buszra ami egyenesen a munkahelyemen tett le.
Annyit sajnálok hogy a plázában vagyok eladós hogy a velem szemben lévő, boltban Amber is eladós csaj... csak az éppenséggel nem egy PSP bolt hanem egy ruha bolt.aminek nem is kicsi a hírneve így sok munka lehet ott, ide meg mondjuk épp hogy 1-2 ember betéved...
De legalább lazíthatok,így is tettem.Kinyitottam a boltot és ledobtam a pult mögé a cuccom,majd elhelyezkedtem a kényelmes székecskémben és vártam a kuncsaftokat. Muhahahaha!
Lazán bevágtam a fülembe a fülhallgatót és elindítottam a BVB- Knives and Pens-t. Sajnos nem tudtam végig hallgatni mert egy vörös hajú kis csaj lépett be a boltba,úgy bolyongott a boltban ahogyan én is tettem régen.
-Szia!Tudok valamiben segíteni?-mosolyogtam rá a csajszira aki lesokkolva meredt rám.-Vagy csak válogass nyugodtan.-törtem meg a csendet és a lány tovább válogatott.... huh furcsa a vöröske.Hamarosan egy újabb vörös lépett be a boltba,aki nem volt más mint az én vörösöm. Castiel.
-Csókolom, tud ajánlani valamit?A húgom nagy kocka és neki akarok venni valamit.-vigyorgott rám pimaszul a fiú én pedig azon voltam hogy felképelem,de végül csak kiröhögtem.
-Tudom ajánlani a Kadét22-t most csak 10E ft.-kocogtattam meg a játék dobozát.
-El is hitted hogy megveszem.-ütögetett vállba Cast én pedig csalódottan pislogott felém.Hirtelen a vörös hajú kislány megfordult és elindult egy játékkal a kezében egyenesen ki az üzletből.
-Hé állj csak meg!-futottam volna a kis csajszi után de a bátyám elkapta a kezem.
-Te túl lassan futsz.-dünnyögte és elindult a lány után.Basszus!Mit fog ehhez szólni a főnököm?
Már előre rettegek. Mondjuk nem biztos hogy ennyire be kéne ijednem hiszen a nagy hatalmas Castiel utána lódult a pici vöröske csajnak.
Hehehe ez vicces vöröske vs. vöröske junior vagy mi a frász.Ez azért annyira vicces nem de? Úgy elképzelni... már mint hogy ott lebeg a vörös hajuk... mekkora poén már ezt látni nem de?
Castiel hamarosan visszatért a a vörös leányzóval és a játékkal.
-Nem szeretnél valamit mondani?-kérdezte a vöröske ... már mint a bátyám.
-Hát... most le kéne szidnom ugye?-néztem szomorkásan a kislányra.... szegényke.
-Nem neked beszéltem te barom!-röhögött fel Castiel én pedig kínosan elnevettem magam. Ja hogy jaaa....
-Bocsánat.-nyögte végül a lány.
-Semmi gáz, de miért tetted ezt?-kérdeztem.
-Egyszer mindent ki kell próbálni.-sandított rám a lány én pedig elkerekedett szemmel néztem rá... na, azért nem mindent.
-Hát jó de azért nem kéne kirabolnod a húgom. Viszont nézd , ott van a túloldalon egy butik, ha a szőke csaj van bent a neve Amber,nyugodtan zsebelhetsz be mindent, úgy se bírna utánad futni a tűsarkújában.-kacsintott Castiel a lányra aki megtört és elnevette magát.
-Ez olyan kínos.-fogta a kis csajszi a fejét. Igen az ... kirabolni egy üzletet,úgy hogy utána egy ideges rocker elkapja... nem kicsit gáz.-Mármint a kedvenc bandám énekese kapott el meg minden.-folytatta.... ja hogy  így értette.Persze így mindjárt más.
-Minden esetre fel kell hívnom az anyukádat...-hebegtem és előkaptam a telefonom.
-Oh ne már.-ciccegett a lány.
-Ez az ne már.-nézett rám kiskutya szemekkel Cast.
-Castiel, az hogy szereti az idióta bandátok az még nem mentség arra hogy ne hívjam fel a szüleit.-ráztam meg a fejem .
-Először is nem idióta, másodszor pedig , aki a bandánkat szereti rossz ember nem lehet!-kötekedett velem a bátyám. Rendesen elárult azzal a vörös fejével!
Mi van itt? Szövetkeznek a vörösök ellenem vagy mi a bánat?
Sóhajtottam egyet és eltettem a telefonom.
-Jujj köszönöm szépen!-ugrándozott a lány.
-Nincs mit.De most ha nem veszel semmit inkább menj...
-Oké, úgy se akartam maradni... khm Castiel esetleg meghívhatlak egy hamburgerre?-pislogott csillogó szemekkel a lány a bátyámra én pedig inkább leültem a helyemre és ott poshadtam míg le nem járt a munka időm.
Meló után hazavándoroltam és már egész sötét volt , pedig még csak öt óra volt.Na mindegy ez van, ezt kell szeretni.
Otthon Armin várt, hogy mi a fenét keresett nálam és hogy hogy jutott be (mert kulcsa nincs) ne kérdezzétek nem tudom.
-Szia.-nyomtam egy puszit az arcára és lehuppantam mellé a kanapéra.
-Szevasz. Kadét 17?-kérdezte és ellebegtette előttem a konzult.Természetesen azonnal belementem és neki is vágtam a játéknak. Éppen az ellenfelem kaszaboltam mikor sikerült eldöntenem merre tovább... már mint az életben és nem a játékban.
-Szóval arra gondoltam.-mondtam miközben kibeleztem egy ellenséges katonát.-Tehát hogy még is jó lenne egy házba költöznünk. Mert tiszta poén lenne.-magyaráztam és közben tovább gyilkolásztam az ellenséget.
-Ez remek hír, a játék után el is kezdhetnénk lakás után nézni... és arra gondoltam hogyha már ha elköltözünk felelősséget vállalhatnánk egy kis....
-Nee! Én erre nem vagyok készen.-dobtam el a kezemben lévő konzult.
-Most nézd meg vesztettünk!-dühöngött Armin.-Nem állsz készen egy kutyára?-röhögte el magát végül. Oh szóval egy kutyára... hát még arra sem állok készen.
-Ohh Armin, nem is tudom nem lenne időnk tőle semmire.-fintorogtam.-Tudod régen volt egy aranyhalam... de még az is elpusztult, sőt Armin nálam a kaktuszok is kiszáradnak....
-Igen láttam hogy kiszáradtak... Jade megölne érte. Tényleg Vie mit szól hozzá?
-Semmit azt mondta hogy én egy hidegvérű gyilkos vagyok.-legyintettem.-Szóval nem tudom... meg lenne pénzünk eltartani?
-Persze.-mosolygott rám és megölelt.-Légyszi úgy hívnánk hogy takarodj... és akkor gyere ide takarodj. Muhahaha!
-Ez már olyan régi vicc.-nevettem fel.-Amúgy is szegény kutya elmebeteggé válna.-csóváltam a fejem vigyorogva.
-Na benne vagy?-szorította meg a kezem.
-Hát nem tudom.-sütöttem le a szemem ,de aztán felpillantottam és Armin boci szemeivel találtam szembe magam.-Na jó de én választom ki és én nevezem el!-nyújtottam ki a nyelvem és elnevettük magunk.
Ezek után egész éjszaka házakat nézegettünk és találtunk is egy kisebb kertes házat, egy icurka picurkát amibe elférne "Takarodj " is.

Menni vagy nem menni?-ez itt a kérdés :D

Hazaérve a boltból fáradtan rogytunk le a kanapéra,és mivel úgy tűnt Cast és Viki nincsenek itthon (valószínűleg próbán vannak) nyugodtan tudtunk beszélni.

-Kérdezhetek valamit?-vetettem fel halkan. Vie bólintott.-Neked még ... szóval még...

-Azt akarod kérdezni hogy tetszik -e még Alexy?-kérdezte komoly tekintettel.

-Azt.-nyögtem.

-Természetesen ... nem.Azaz nem hiszem ... de inkább csak remélem....-tette hozzá.Elég bizonytalan az nem kétség.
-Aha.És Jade barátunkkal mi a helyzet.-böktem a könyökömmel meg barátnőmet aki felnevetett.
-Semmi se. Tegnap megkérdezte hogy elmegyek -e vele virágot ültetni.-vigyorgott büszkén és kihúzta magát.
-Szóval télen...virágot akartok ültetni...nem vagyok szakértő ,de ez nem a legszakszerűbb dolog.-ráncoltam össze a szemöldököm.
-Tudod , ha fantáziátlanságba belelehetne halni...-kacagott fel Vie.-Remélem tisztában avgy vele hogy nem csak kertbe lehet növényeket ültetni.
-Jaaaaa.... és ti hova szándékoztok?-kérdeztem még mindig értetlenül.Hát igen,nekem még reggel van...
-Üvegház.Capise?-kérdezte még mindig nevetve Violette.
-Ja, ja capise.- vihogtam és ezek után elkezdtünk filmet nézni. Hirtelen minden olyan lett mint régen megbeszéltük hogy nálunk alszik. Ma nem volt otthon Castiel mert Vikivel ment el valami francos koncertre.
Szóval miénk volt a ház. Jeee Guitar Hero GOOO!!!
Meg is kérdeztem barátnőm hogy mit szólna ha játszanánk a guitar hero 6-tal .
Mivel fogalma se volt róla hogy mi is ez a bizonyos "Guitar Hero 6" ,beleegyezett.Először én aztán ő játszott a játékon , sajnos nem volt odáig érte ezért mást kellett kitalálnunk.
-Te Miri , mi lenne ha csak beszélgetnénk?-kérdezte meg végül halkan és leült az ágyamra.
-Igazad van hiszen érett 20 évesek vagyunk.-ültem le és komoly képpel néztem Vie-ra. Na igen ez  a "komoly" tekintetem csak pár percig tartott ki mert azután szét röhögtem a fejem .-Jó , jó oké miről akarsz beszélni?-szedtem össze magam.
-Te miről akarsz beszélni?-kérdezte.
-Beszélgessünk a semmiről , semmi ,semmi,semmi....
-Hehe semmim sincs.-nevette el magát a lila hajú barátnőm is.
-Szülinapodra majd semmit kapsz tőlem.
-Köszönöm .-vigyorgott Vie.
-Semmiség.-röhögtem fel és elterültem az ágyamon.
-Na de most komolyan beszéljünk valamiről.
-De ha semmi se jut eszembe?
Violette sóhajtott egyet majd követve példám ő is kiterült az ágyamon.
-Hmm és Arminnal mi a helyzet?-vetette fel végül a kérdést,én pedig szorongva megvontam a vállam.
-Semmi.
-Hagyjuk ezt a semmizést jó?Miri ismerlek kérlek meséld el.
-Hát jó, megkért hogy költözzek hozzá.-szusszantam. Vie erre felugrott és mosolyogva nézett rám.
-Ez nagyon aranyos, és mit mondtál neki?
-Nemet....
A lány döbbenten nézett rám ,mintha azt mondtam volna hogy nem kérek nutellás palacsintát.Pedig szeretem a nutellát és a palacsintát is... de a kettő együtt ...hmmm....egyszerűen isteni!
-Nem értelek.-csóválta meg a fejét és magához ölelt egy párnát.-Te mondtad hogy érett 20 évesek vagyunk, biztos vicces lenne,ha összeköltöznétek, gondolj csak bele egy kütyü birodalom lenne....
-Ez igaz, de....nem tudom.
-A te döntésed Miri.-mosolygott rám Violette és magához ragadta a rajzos mappáját kivett belőle egy rajzlapot és elkezdett rajzolgatni.Kíváncsian néztem rá hogy vajon mit rajzol egy IPhone-t ? Egy PSP-t? Hmmm esetleg egy nutellás palacsintát?Örök kérdés.
Arra kaptam fel a fejem hogy Vie abba hagyta a rajzolást és rám mosolygott.
Kérdőn néztem rá ,majd felmutatta a rajzát.
-Nézd ha összeköltöznétek, ők várnának téged otthon mikor haza érsz a munkából.-nevetett fel és ezen én is elröhögtem magam.

-Honnan veszed hogy magunkkal vinnénk Alexyt?-röhögtem még mindig.

-Mert olyan aranyos.-pirult el barátnőm , én pedig csak szórakozottan mosolyogtam rajta.

Hamarosan lefeküdtünk aludni,éjszaka még trécseltünk kicsit ,sőt egy párnacsata is belefért. Egész jó nap volt, Vie újra a régi.

2.ÉVAD

-Egy!!!!-sikítottuk egyszerre és belekortyoltunk a pezsgőbe.-B.Ú.É.K.!-zsongta kórusban a társaságunk.Alexy átkarolta Kent, Castiel lesmárolta Vikit, Lysander megszorította Szasza kezét , Nataniel a játék macskám ölelgette (?) , Violette némán rajzolgatott (szegény) , mi pedig Arminnal boldogan előkaptuk a PSP-t. Így telt hát a 2017-es új évünk, nem rég betöltöttem a 20 évet szóval most már hivatalosan is öreg vagyok. Ezt persze mindenki tudtomra adta,hiszen a 306 nevezetű PSP játékokat áruló boltban vagyok árus (még árus de holnap már a cég feje muhahaha) és mikor bejött hozzám két tízen éves srác úgy köszöntek nekem hogy csókolom,amiért szívem szerint elvertem volna őket a kasszával,de nem akartam hogy kirúgjanak tehát csak a "mindjárt megöllek" nézésemmel ajándékoztam meg őket csak.
-Igyunk a 21.század technológiájára és a gyors netre.-mondott tósztot Armin és ismét húztunk egyet a pezsgős üvegből. Bizony ám ilyen az élet habos oldala!A fiúm vállának dőltem és azon merengtem hogy vajon megint leitatom az osztályt,akarom mondani  a volt osztályt?Csak mert eddig minden évben sikerült,volt amikor gyerek pezsgővel is .Ezek nem ismernek határt ha berúgásról van szó.Ajaj meg is gyűlik velük a bajom, Nataniel mindig elcsórja a plüss macskám,aminek egyre kevésbé örülök. Castiel folyton Vikivel enyeleg amitől meg felfordult a gyomrom,hiszen mindig mikor meglátom a párt csókolózni ,eszembe jut hogy "jé az ott a bátyám,és éppen lesmárolja a barátnőm...és azzal a Castiel csókolta szájjal szokott nekem puszit adni...anyám" . Szóval igen tőlük és leginkább a nyáladzásuktól kikészülök.Aztán ott van Lys és Szasza ők meg túl udvariasak egymással "Hercegnőm,haza kísérhetlek?" idézem Lyst,vagy az idióta kézcsókjai , Szasza pedig csak elpirulva nevetgél és mind ezt tűri.Eszméletlen.Néha úgy érzem hogy csak én meg Armin vagyunk normálisak...azaz .... áh mondjuk Ken meg Alexy kapcsolata minden csak nem normális szóval őket,még csak szóra se méltatom.
Armin sóhajtott egyet.
-Neked meg mi bajod?-érdeklődtem meg a fiútól.
-Csak gondolkoztam...idegesít hogy sosem tudunk kettesben lenni.
-Pff. Ugyan már tegnap is kettesben voltunk.-forgattam a szemem és tovább pötyörésztem a PSP-m.
-Igen,úgy hogy közben Alexy és Castiel a kulcslyukon lesett befelé.Megzavartak a Kadét17 közben!-tárta szét a kezét én pedig elröhögtem magam.
-Armin,ne merd a tesóinkra fogni azt hogy béna vagy!Pedig már majd nem legyőztük a gépet.-tettem csípőre a kezem szórakozottan.Hát igen ez az igazság,az én fantasztikus vezetésemmel csodásan alakult minden csak Armin rossz irányba ment.
-Mi?Hányszor mondjam el hogy csak megzavart hogy Castielék az ajtó túloldalán viháncoltak valamin.Egyébként is miért hozod el a bátyád?Úgy tudtam ki nem állhatod.
-Mert ő akar jönni,jól kijönnek Alexyvel ami elég meglepő nem de?
-De az...csak arra gondoltam hogy milyen jó lenne ha külön házba költöznénk....-mondta a fiú és szinte suttogott,ezen ismét elnevettem magam.
-És miből?Egy fillérem sincs,most is gyűjtögetek.Ha majd ki gyűlik annyi amennyi lehet róla szó.
-De...anyuék...
-Ne!-vágtam közbe.-Nem akarom hogy anyudék vegyenek nekünk házat.-hisztiztem.
-Jó te tudtod.-vonta meg a vállát Armin.
-Na hogy ityeg a pityeg?-hajolt át a vállunk felett a részeg Nataniel.Ezt már megszoktuk tőle szóval egyáltalán nem meglepett fejjel fordultam oda hozzá.
-Nat a te érdekedben mondom,állj le az ivászattal.-sóhajtottam ,és szerintem ugyan ezt mondtam a tavalyi szilveszternél...meg a tavalyinál és az előttinél...
-Ugyan már Miri,igyál te is.-nyomta a képembe a vörös bort,ami egyébként gőzöm sincs hogy került hozzánk.Óvatosan arrébb toltam az üveget.
-Kösz nem.
A szöszi vállat vont és elszaladt,de konkrétan szaladt,futott,suhant...(kifogytam a szinonimákból)
Unottan néztem ahogy a volt osztálytársaimmal elrohan a ló, mindegyikük jól érezte magát...kivéve Vie,aki csendben rajzolgatott.A szívem majd ketté szakadt...hogy lehetek ilyen genyó?A barátnőm lelkileg épp össze roppan én pedig itt fetrengek Armin ölében és a PSP-m nyomkodom.
Felálltam tehát és odasétáltam a barátnőmhöz.
-Szia Vie....szomorú vagy?
-Nem..dehogy is.-hebegte a lány és eltakarta a készülőfélben lévő alkotását.
-Pedig úgy tűnik...figyelj,én mikor szomorú vagyok elég rá néznem a bátyám idióta fejére,már is jobb kedvre derülök.Szóval, ha érdekel az ajánlat szívesen mondok neki valamit amitől hülye pofát vág...
-Hehe köszi nem.-erőltetett ki magából egy nevetést.
-Értem...és mit szólnál ha holnap,nálunk aludnál.Azért holnap mert ma valószínűleg részeg osztálytársainkat fogom elszállásolni.-sóhajtottam.
-Úgy is muszáj lesz jönnöm...
-Nem muszáj...csak gondoltam ÖLB-k vagyunk....
-Oké csak viccelek.-hebegte Vie én pedig megöleltem majd leültem mellé a földre.Egy darabig így ücsörögtünk és azt figyeltük ahogy a társaságunk tagjai távoznak vagy kiütik magukat.Lassacskán mi is álomba szenderedtünk és egymásnak dőlve elaludtunk.

2017.01.01.kedd
Reggel van...a nap besüt az ablakon és kis híján kiégeti a szemgolyóm,hála a csodálatos napsugaraknak.Vie még aludt sőt körülöttem mindenki aludt,kivéve Nat aki a hátán feküdve, a teste felé emelt macskámat nézegette.Odaguggoltam hozzá.
-Jól vagy?-kérdeztem meg.
-Zúg a fejem.Hé amúgy kié ez a macska?-dörmögte a szöszi.
-Az enyém,de neked adom úgy is minden szilveszternél valahogy a mancsaidba kerül.
-Ja,tényleg.-mosolyodott el és ismét a macskára szegezte tekintetét.-De ugye most nem táncoltam?
Halvány mosoly jelent meg az arcomon.
-De...-vigyorogtam és felálltam felkelteni a többieket.Egyesével pöcköltem meg az alvó emberkék vállát,hamarosan már mindenki felkelt,és mindenkit kipateroltam a házból,kivéve Castielt és Vikit meg Vie-t.
-Először is menjünk el a boltba éhes vagyok.-feleltem és már el is kezdtem húzni a csizmám.Odakint friss ropogós hó volt.
-A lábgombás sráchoz megyünk?-kérdezte Vie és beért engem.
-Igen,szóval készülj fel állítólag elgennyesedett most valami izé a lábán.-sóhajtottam.Igen ám az "állítólagon" azt értem hogy már szárnyra kelt a pletyka szerény kis környékünkön.
-Egek!-rettent meg Violette és kissé megrettent.Így kezdődött a mi csajos napunk...furcsa alig-alig beszélünk mostanában...