Álmok fogságában

Arminnal felsiettünk a szobámba és lehuppantunk az ágyamra.
-Videó játék?-kérdeztem mosolyogva.
-Áhh nem az már uncsi.-vonta meg a vállát.
-Ki vagy te és hova tetted Armint?
-Nyugi van Miri.Csak más terveim vannak...
-Chööö te tuti nem Armin vagy!Segítség!!
Armin felröhögött és megcsókolt.
-Hmm... jó álca...
-Miről beszélsz?-érdeklődött a fiú szórakozva.
-Tudod te azt!Ez a maskara,meg a duma,az már csak hab a tortán hogy úgy csókolsz mint Armin.
-Tiszta hülye vagy.-röhögött ki és ismét megcsókolt.
-Figyelj,csak mondd meg hova tetted azt a szerény szégyenlős kocka Armint oké?
-Ő már a múlté.-vigyorgott továbbra is.Hamarosan már nyakig egymás szájában voltunk,végül is az vetett véget az egésznek hogy legurultam az ágyról.Bamm...Rám pedig Armin esett...Puff...
-Ouch.-nyüszítettem.
Armin rögtön felpattant felrántott és vissza lökött az ágyra.
-Barom.-kuncogtam.
-Jól van na kíváncsi voltam a reakciódra.-vihorászott ő is.-Na most pedig ideje tanulni.
-Na jó kezdek egészen biztos lenni abban hogy te nem Armin vagy.
-Holnap két tz-t is írunk.
-Basszus miből?
-Kémia és fizika.
-Ja ... az pofon egyszerű.
-Akkor magyarázd el.-huppant le mellém Armin a fizika könyvemmel.Elmondtam neki mindent,szóról,szóra de miután megtartottam előadásom ezekkel a kérdésekkel bombázott "Milyen szamár háromszög" vagy még szerencsétlenebbekkel mint pl. "Milyen s ??? Az a sebesség ugye?".
-Hhhhh....puskázz.-sóhajtottam pár óra múlva.
-Minek?
-Mert megfogsz bukni.
Ezek után meglepetésemre mindent szóról szóra vissza mondott.
-Te csak szivattál hogy nem tudod?
-Aham.-vigyorgott ekkor jött az a pillanat hogy megfogtam a fizika tk.-t (jó vastag) és úgy elvertem vele Armint.Miközben azt üvöltöztem hogy :"te egy akkora bunkó vagy!!!!"
-Jól van na csak elakartam valamivel  ütni az időt.
-Hát én elütöttem.-vigyorogtam.Ezek után úgy döntöttünk hogy videó játékozunk,mert az a mi kapcsolatunknak,és a testi épségünknek se ártalmas.De hozzá teszem én többszörös csúcsot emeltem fel a játékban,ami Arminnak kissé lelki tragédiát okozott.Hamarosan besötétedett mi pedig ledőltünk aludni,Armin rögtön elaludt én pedig a szuszogására aludtam el.
Ismét az erdőben vagyok,sötét van,és hideg.Egyedül.A hangok melyeket hallok hátborzongatóak...hirtelen meghallom hogy zörög az az avar.Emberi léptek miatt nyiszorgott.Talán még sem vagyok annyira egyedül?És igen akkor megpillantom támadómat.Egy darabig lesokkolva állok egy nagy tölgy mellett majd elkezdek menekülni,futok....futok...futok....és akkor megbotlok a lábamban.Óh ne!A támadóm utolért ijedten nézek fel rá.Az arc viszont ijesztőbb mint gondoltam...ez  maga a kaszás?Egy kés villan meg a kezében,felemeli a magasba és a hold fénye ezernyi szilánkra törik rajta,a kés egyre inkább közeledik a mellkasomhoz én pedig félve gondolok vissza életem szép emlékeire.És ekkor vége...már nem élek....a lelkem távozik a testemből így megszemlélhetem saját ártatlan,esetlen,testemet.Nem tudok semmit se tenni.... meghaltam...halott vagyok....vége.
-Áhhhhh!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!-sikítottam fel rémálmomból.
-Mi van?-ült fel Armin mellettem.-Csak nem rosszat álmodtál?
-Bingó.-szipogtam.
-Na gyere ide.-ölelt át Armin és hagyta hogy agyon bőgjem a fejem a vállán.Elregéltem neki hogy mit álmodtam és ő pedig,egyre inkább csak csitított és simogatta a hajam,miközben én össze vissza taknyoztam és könnyeztem a szexi kék pólóját amit manapság pizsama pólónak használ,de ezek után nem hiszem hogy hordani fogja.....
-Nyugi,Miri.Csak egy álom.Nem kell félni.
-Nem akarok vissza aludni, megint ezt fogom álmodni.-néztem mélyen a szemébe.
-Nem kell csak pihenj oké?Itt vagyok melletted és én se alszok akkor.
-De te aludjál.Nem lesz baj...bocsi.
-Olyan butus tudsz néha lenni.-mosolygott rám Armin és hagyta hogy vissza feküdjek.