Igazság PART 1

Amilyen szép nap volt nekem a péntek...olyan borzadályos lett a hétfő.De kezdem az elején,hétvégén Arminéknál voltam és videó játékoztunk.Hétfő reggel hűvös szél fújt és csepergett az eső.Magyarán szörnyűséges volt az idő,még a PSP-m se mertem elvinni nehogy valami baja essen .Beérve a suliba mindenkinek rossz hangulata volt a rossz időjárás miatt.Szóval nem kezdődött túl jól a napom.Második óra tesi volt,Amber különös módon nem jött el,az egész tesit végig nyavalyogtam . Tesi utáni szünetben jött életem legborzalmasabb pillanat sorozatai ami teljes mértékben padlóra küldött...A sulinak a falán minden második méteren volt kitéve egy plakát....rólam ahogy Kentinnel csókolózom....nem értem még soha nem csókolóztam Kentinnel....sőt még senkit se csókoltam meg SOHA!A plakáton az a ruha volt rajtam ami ma is rajtam van....Tönkre foglak tenni..... visszhangoztak Amber szavai a fejemben.De vajon mi köze van neki....Ezt ő tette!Hát hogy ne...tesin elcsórta a ruháimat és felvette őket,hát akkor azért hiányzott tesiről.Aztán már csak elég volt egy fekete paróka!Óhh Istenem...Elkezdtem letépni a falról a plakátokat...de késő már a fél suli látta...
-Szia Miri...jól látom összejöttél Kennel?-vihogott mögöttem Castiel.
Castielre pillantottam és elkezdtek potyogni a könnyeim.Gyorsan tovább futottam de akárhova is mentem mindenhol iskola társaim pillantásai mardostak...És igen...sikerült tönkre tennie..gyenge vagy Mirinda!Gyenge mint a harmat!Állj már ki magadért!Harcolj a becsületedért!Mit fog szólni Armin?Biztos kikészül...ezt akarod?Ezt?Nem?Hát akkor szedd a kis csinos lábaid és hozz helyre mindent!És az Istenért ne sírj!-buzdított az eszem.De sajna a szívem mindig erősebb volt mint az agyam ,nem tudtam eleget tenni az eszem kiváltságainak.De vajon hogy vette rá Kent,Amber hogy megcsókolja?Már nem azért de ehhez azért már kell egy bizonyos szint.Na jó most mit tegyek?Más ember mit tenne ha kiplakátolnák az egész suliba egy...azaz több képet amin egy neked beöltözött lány éppen smacizik az egyik haveroddal,plusz a plakátokra rá van írva hogy íme az új pár.Fenomenális.Addig addig bolyongtam szerencsétlenül a suliban míg végül valakinek nem ütköztem.
-Szia szivem.-karolt át és nyomott egy puszit az arcomra.
-Hagyd ezt abba Ken!Mondd csak ,miért tetted ezt velem?Azt hittem barátok vagyunk!
-Miről beszélsz?
-Ne csinálj már úgy mintha nem tudnál semmiről.
Ken elpirult.
-Jó jó...mentségemre szóljon Amber nagyon hatásos.
-Csak nem?A katona sulis éned nem tudja magát megvédeni ezért belemegy ilyen morbid dolgokba?Hát gratulálok.Igazán megérte barátom!
-Ne már Miri!Tudod hogy szerelmes vagyok beléd...de te kínzol.
-Nem Ken,nem kínozlak!
-De folyton azzal az Arminnal lógsz,már náluk is aludtál!Én csak vissza akartam adni hogy tudd mennyire fáj...
-Hűűű hogy oda ne rohanjak!Szóval...olyanért büntetsz amihez amúgy semmi közöd sincs.Grat!-mosolyogtam kelletlenül.
-Tudod mit Mirinda?Ambernek volt igaza egy rossz r*banc vagy.-üvöltötte és sietősen elsétált.Ez azért durva volt...most mihez kezdjek?Azt hiszem haza kéne indulnom.Igen az lesz a legjobb.A folyosón végig trappolva Amber önelégült tekintetével kellet szembe néznem...Utálom!Gyűlölöm ezt!Gyűlölöm őt!Szipogva kiértem az udvarra ahol szakadt az eső.Remek!Még ez is.És akkor részletezzem azt hogy utánam pont Armin és Alexy jött ki?
-Sziasztok.-köszöntem vacogva .Armin megvető pillantást vetett nekem.
-Üdvözlöm Mrs.Ken.-köszönt vissza Armin gúnyosan.Most már tényleg elkezdtem zokogni,hála az égnek nem látszódott mivel odakint dézsából öntötték az esőt.
-Ne hívj így!
-Tényleg?Akkor mivel magyarázod a plakátokat?A csókot?Szóval azért kerestél meg pénteken hogy a kis lovagodat ne bántsam?Az egész duma csak kamu volt?Vagy csak felhasználtál engem hogy Kent féltékennyé tegyed és összejöhess vele??
-Nem nem én vagyok a képen!
-De te vagy!Ugyan az a ruha van rajtad mint most!Szóval szerelmes vagy Kentibe Miri?És az esküvő mikor lesz?
Összeszorítottam a számat...harag...méreg...szomorúság...csalódás...szerelem...mind mind vissza fojtottam,de most,már most nem bírtam és irgalmatlanul elüvöltöttem magam.
-Beléd vagyok szerelmes te marha!!!Armin én szerelmes vagyok beléd!
Armin és Alexy pislogás nélkül meredtek rám.
-Hogy mih?
Közelebb léptem hozzá,szétáztam,fáztam,vacogtam,féltem...de Armin közelsége melegséggel töltött el.Újra és újra átélném ha kéne.
-Beléd zúgtam...
-Huh..ezek a váratlan fordulatok.-szusszant Alexy aki eddig vissza tartotta a levegőt.
-Fogd be.-szóltunk rá élesen Arminnal.
-Bocs.-hátrált Alexy.
-Mióta?-kérdezte Armin és lépett egyet felém.......