Báli gondolatok.Talán szerelmes vagyok?

Szombat van...a bál napja én pedig esetlenül,PSP-ek,mert amúgy gondolom minden normális lány ezt tenné ha nem lenne kísérőjük a bálba.Pffff....csak is.
-Biztos hogy nem jössz el?Végül is a suliba jársz biztos beengednek.-kérdezte Violetta ma már huszadjára.
-Száz százalék..-sóhajtottam. -Kísérő nélkül hülyeség lenne,és nagyon ciki is egyben.
-Na jó...te tudod ... de ha meggondolnád magad csörögj ránk.Jade biztos téged is elvisz.
-Rendben.
Elköszöntem barátnőmtől,akit Jade visz el a bálba,szóval neki van párja...nekem meg nincs.Anya vissza mondta az állását,aminek örülök is meg nem is.Csütörtökön és pénteken Arminnal videó játékoztunk.Kétszer is legyőztem.Muhahaha.Ennyi örömöm volt.Sajnálom kihagyni a bált ... Dél van unottan nyomkodtam a PSP-m ,mikor meghallottam egy ismerős hangot odalentről...Csak nem?Lerohantam a nappaliba,és egy ismeretlen fiút pillantottam meg...nem valahogy még is ismerős...és a hangja is.




-Mirinda!-csillant fel a szeme én pedig hátráltam egy lépést..ki a manó ez?
-Jajj kicsim hát nem ismered fel ? Ő Kentin.Tudod az az aranyos fiúcska aki elment katona iskolába.-vigyorgott rám anyu.Ohhh!
-Szia Ken.-mosolyodtam el,Ken egy szemüveges kekszes gyerek volt akit nem tudtam levakarni magamról,de nagyon nem is akartam...kedves kölyök na.
-Képzeld Miri, apum vissza helyezték ide és újra járhatok a Sweet Amorisba!Osztálytársak leszünk mit szólsz?-bökött oldalba a könyökével,felvihogtam és vissza böktem,ám most vettem csak észre,mikor régen megböktem Kent mindig a csontját éreztem...most viszont...izmok....Jót tett neki ez a katonai suli,állati helyes lett.
-Ez remek hír.
-És az igazgató nő megengedte hogy elmenjek a bálba,szóval ha még nem hívott el senki....-pirult el Ken.
-Elmennék Én,de nincs miben.-savanyodtam el.
-Még elmehetünk venni egy ruhát,én is nem rég vettem...na gyere.-ragadta meg a csuklóm én pedig nagyon nagyon elpirultam!Áh...én Arminal akartam menni...ez meg milyen lenne Kentinek?Ha nincs ló jó a szamár is alap?Hagy ne legyek már ilyen kis liba mint Amber...na most mit tegyek?Wáhh Mirinda ez rád vall!Csak gratulálni tudok magamnak....de mondjuk lehet nem kéne ennyire felfújnom a dolgokat....
 Ekkor vettem észre hogy anyu és Kentin már egy jó öt perce engem bámulnak...hupp válaszolnom kéne?
-Jó .-sóhajtottam és elköszöntem anyutól hogy elmenjek Kentinnel vásárolni...Hű de fura ezt kimondani. Odakint egy olyan katona mintás motor állt.Wow.Ez de menő!!Felszálltam Ken mögé és elsuhantunk a plázáig.Igaz útközben kétszer is volt halál közeli élményem és majd nem kidobtam a taccsot...de igyekeztem.
A kedvenc butikomban nem kellett sokáig kutakodnom ruha ügyben ... megtaláltam az egyik legszebb ruhát.Kifizettem és Kentin hazavitt.
-Hétkor érted jövök.-köszönt  el tőlem a jó barát és elrobogott a mocival.Vajon hogy szerzett 15 évesen jogsit??Hmmm... ez örök kérdés marad.Hatkor elkezdtem készülődni,egészen emberhez méltóan néztem ki.
-Hű...csodaszép vagy.-mosolygott rám Ken mikor megpillantott.
-Te meg irtó helyes.
Elindultunk a suliba és azt vettem észre hogy minden lány aki megpillantotta Kent elalélt ,rám pedig sátáni,féltékeny pillantást vetettek...kicsit megijedtem.A suliba büszkén mentem be mert volt párom.Odabent megpillantottam Violettet aki éppen Jadeval táncolt és mikor megpillantott a nyakamba ugrott.
-Nagyon örülök hogy eljöttél.És ő ki?-mérte végig Vi  a páromat.
-Kentin.-vigyorodtam el.
-Jajj de jó hogy újra látlak Ken.-mosolygott Violett és elkezdtünk táncolni.Miközben táncoltunk nagyon elkalandoztam...Arminon járt az eszem...Nem akarom ezzel elrontani a barátságunkat...Elfelejthetnénk? visszhangoztak szavai a fejemben.Nem kellett volna megcsókolnom téged. zúgolódott egy másik mondat.De hát Armin a karjaidban keltem fel!Talán te nem is tudod,de aznap reggel még soha nem voltam ilyen boldog...most pedig úgy érzem szétszakadt a szívem.Úgy terveztem hogy mint barátok jövünk be ebbe a bálba és mint szerelmesek megyünk ki...de mit is képzelek?Úgy se jöhetnénk össze...én nem érdemlek meg egy olyan srácot mint ő...Mirinda!Ne fantáziálj ezen!Persze ezekért az eszme futtatásokért gondolatban már szét rúgtam a seggem.Meg is érdemlem.Hát nem tisztázta velem hogy csak barátok??Hülye....
-Miri?Jól vagy?-kérdezte Ken.
-Bocs elkalandoztam.-nyögtem.
-Semmi baj.Van keszem kérsz?-szedett elő a zsebéből egy kis Győris édest.
-Khm...kösz kihagyom.
Tipikus kekszes gyerek.... A bálból hamarosan elmentem és otthon fetrengtem az ágyon...végig csak rágondoltam...hiányzik!