Az elvetett terv

Anya megengedte hogy ma is Arminnál aludjak,persze előtte végig kellett hallgatnom egy jó órás oktatást...amit a legnagyobb ellenségeimnek kívánok.Muhahaha.
-Jó szórakozást  kicsim!-köszönt el anyu.
-Kösz hali!-nyomtam egy puszit az arcára és elsétáltam Arminékhoz.Egy darabig izgatottan álltam az ajtóban végül,bekopogtam az ajtón.A fiúk anyukája nyitott ajtót.
-Ohh szia Mirinda,kit keresel?-torlaszolta el előttem flegmán Matilda az ajtót.
-Armint...elnézést hogy megkérdezem de valami baj van?-kérdeztem szorongva.A nő szemöldöke a homloka teteéig szaladt de ezen kívül nem mutatott más reakciót.
-Baj?Nincs itt semmi baj...csak nem szeretném ha többet meglátogatnád a fiam.
A szívem egyre gyorsabban zakatolt a mellkasomban.Mi történhetett?
-Én nem értem...mi rosszat követtem el?Legalább ezt tessék elmondani...-szipogtam értetlenül.Matilda mintha kicsit megenyhült volna.
-Kérlek menj el Miri...-simította meg a vállam én pedig könnyes szemekkel megfordultam.Hogy mi?Menjek el...de miért?Mit csináltam?Még mindig értetlenkedve szipogtam és próbáltam vissza tartani a torkomból felszakadó hangokat,amik általában a sírással együtt járnak.Hiába,a könnyeimnek viszont nem tudtam gátat építeni.Így tehát potyogó könnyekkel indultam haza....nem...így nem mehetek haza...beszélni szeretnék Arminnal.Előkaptam a mobilom,és tárcsáztam a számát.Hamarosan letette...Megtöröltem az orrom,és lassan bandukoltam a parkban.Talán megpróbálhatnám Alexy-t.
-Hy. Alexy-t hívtad plíííz hívj vissza később,ez raj Lili.-de csak a hangposta fiókja kapcsolt.
Hüppögve leültem egy padra.Na szép,ezek szerint ejtettek?Jahj...de legalább a barátom lehetne csak egy haver...
 Miközben magányosan ültem a padon volt időm átgondolni a múlt dolgait....az első emlék ami előbukott az az volt mikor megismerkedtem Violettával,egyikünknek se volt barátja,mind a ketten egyedül voltunk,egyszer odamentem hozzá segíteni virágot ültetni (mivel ő mindig odakint kertészkedett volt amikor csendes pihenőnél is megkérte a tanárt hogy kimenjen).
-Most mit csinálsz?-kérdeztem tőle érdekéődve.
-Tulipánt ültetek,Vili bácsi (a gondnok) megmutatta hogy kell és most segítek neki.
-Jól hangzik.Jöhetek én is.
Vi egy darabig gondolkozott végül bele egyezett és a fél udvart teleültettük virággal,amiért kaptunk is a fejünkre,de így utólag nagyon jól nézett ki.Aztán egy általános suliból lévő emlék következett,mikor beleszerettem a suli legnagyobb menőjébe,de itt nem úgy volt mint a mesékben hogy a nyomi kislány megkapta álmai hercegét,nem Ricsi (a srác) nem adta mindenkinek magát,végül is ő egy szép ribanccal jött össze...húh...vissza kívánom azokat a napokat,álmodozni könnyebb volt mint csalódni...Aztán jött a gimibe kerülés,Ken akkor még kis gyenge szemüveges törpe volt,aki már akkor is mindenkit molesztált a hülye Albert kekszével.Aranyos volt azért.Aztán ott van Amber aki ugyan olyan volt mint most,csak hisztisebb kicsit ,de legalább akkor még bejárt az órákra,mostanában ellógja őket.
-Mit csinálsz?-pislogott rám egyszer csak valaki,a könnyeim ráfagytak az arcomra,mikor megpillantottam Kent,újra elő törtek a könnyeim.-Nyugi Miri,huppant le mellém Ken.Elbőgtem neki mi bánt.
-Te jó ég.-pislogott rám.Miután elmondtam kis mesém azután jöttem rá hogy ki miatt történt ez mind meg....Lili...azt mondta hogy kopjak le Arminról,nem tettem és íme a bosszú...jajj ez a csaj aljasabb mint Amber.A könnyek csak úgy záporoztak a szememből.
-Mhit csihnáljak?-zokogtam egyre jobban.
-A suliban majd biztos beszélhettek....
-Nhem őht is ellhenem fhordíthotta.-bőgtem tovább.
-Még is ki?
-Az a démon aki emberi képet öltött,egy csinos...emberi képet...
-Értem ne sírj kérlek....tényleg minden rendben lesz...haza kísérjelek?
-Igen csak rendbe szedem magam,anya ne így lásson...-szipogtam...Most már elég Miri ne bőgj mint egy ovis akinek elvették a számítógépét...hülye-.-
-Rendben.-nézett rám aggódva Ken....Elindultunk haza és én végig azon gondolkoztam hogy mit csináljak...végig kattogott az agyam...jahj....
-Figyelj Miri.-pillantott mélyen szemembe Kentin.-Ha baj van hívj fel,rendben?
-Okés.Köszönök mindent.
-Igazán nincs mit.-szorosan megölelt,így álltunk pár percig végül felrohantam a szobámba.Bekapcsoltam a tv-m és elkezdtem nézni a Szerelmünk lapjait...brühühühü....Épp a film síros részén jártam mikor valami hozzácsapódott az erkély ajtómhoz.Aztán még egyszer...még egyszer... végül abba maradt.Riadtan néztem tovább a filmet...esküszüm szerintem Lili jár vissza kísérteni hozzám...hamarosan kopogást hallottam az erkély ajtómon .... aha ezt tuti Lili...Jajj nekem jó nézzük mit tehetek:
A TERV: Sírva lerohanok anyához és apához és közöttük alszom el.
B TERV:Meg fogok egy serpenyőt és mint Arany haj leütöm a betolakodót.
C TERV:Nem foglalkozom vele.
A C terv tűnik a legegyszerűbbnek de igazából az lenne a legnehezebb ..... újra kopognak...leszaladtam a konyhába egy serpenyőért majd vissza futottam a szobámba,még mindig verik ezerrel az erkélyem ajtaját,a serpenyőt erősen megmarkoltam (mint a mesében)  és felkapcsoltam a villanyt így megvilágosodott betörőnk alakja....