Minden jó ha a vége jó

Armin és Ken minden napomat szétzúzzák és pokollá teszik...Jó aranyosak meg minden de...miket beszélek én?Elment az eszem ?Aranyosak??Tiszta morbid amit ezek ketten leművelnek.Tegnap azaz csütörtökön tesin,egy csapatba kerültek kiütőn és kiütötték egymást....Kezd tele lenni a hócipőm,már ma tiszta idegesen indultam el suliba.És akkor még reggel Amberrel futottam össze.
-Szervusz kicsi kocka.
-Hagyj békén csülök,nem érek rá a hülyeségedre.
-Ohh lányok halljátok?A kicsi kocka lány kiborult nocsak nocsak.Hogy oda ne rohanjak.
-Figyelj Amber,keressek neked a könyvtárban egy értelmező szótárt,vagy megpróbálod értelmezni azt a mondatot hogy,hagyj békén. -mordultam rá a szőke libára.
-Te meg ezt értelmezd nagy okos:tönkre foglak tenni.
Felnevettem ez a nap poénja komolyan.
-Ugyan,kevés vagy hozzá mint dobostortában a ritmus.-röhögtem fel és tovább sétáltam .Első óra irodalom volt és én feleltem.Ötös lett hozzá teszem.Szünetben Alexy keresett fel.
-Szia Miri...-köszönt félénken (?).
-Szia Alexy.-sóhajtottam fel és leültem egy padra odakint.
-Nagyon idegesnek tűnsz mostanában.Baj van?-nézett rám csillogó szemekkel.
Elmondjam neki?Alexy olyan kedves fiú... ha elmondom talán segít valahogy.Elmondom!
-Fogjuk rá.
-Armin és Ken ugye?
-Igen.-szipákoltam.
-Ne legyél már ilyen szomorú,beszélj velük biztos megértik...-ölelte át Alexy a vállam.
-Lehetetlen.Ahányszor együtt vannak ketten mindig egymással vitatkoznak.
-Ki mondta hogy úgy beszélj velük hogy együtt vannak?-mosolygott rám kedvesen Alexy.
-Igazad van.-sóhajtottam ismét és megöleltem a fiút.-Köszi azt hiszem felkeresem Kent.
Felpattantam a padról és Alexy még sok sikert kívánt.Kent az udvaron találtam ahogy éppen Tucc kekszett majszolgatott.
-Van kekszem kérsz?-nyújtotta felém a sajtos Tucc kekszet.Komolyan nem tud leakadni a témáról?
-Beszélhetnénk?
-Persze.
-Figyelj...engem már idegileg  tönkre tettek már Arminnal,folyton veszekedtek és szólj közbe ha tévedek,de nekem úgy tűnik mintha versengenétek a társaságomért...-nyögtem halkan.-Megtennéd hogy nem piszkálod Armint?A kedvemért?
-Hah.Arminka nem bírja a harcot és téged küldött?Jajj de szánalmas.
-Nem nekem van elegem ebből!-csattantam fel.-Kentin,nekem ti mindketten a barátaim vagytok,ha beleesek valamelyikőtökbe majd szólok,addig meg béjén hagynátok egymást mert tényleg szétrobbanok már mert megesz az ideg mellettetek.
-Akkor Arminnal is fogsz beszélni?
Sóhajtottam egy hatalmasat.
-Igen..igen fogok.Akkor lehetne az hogy ha én is a közelben vagyok ,úgy viselkedtek mintha nem akarnátok megfojtani egymást?
-Haha én minden esetre nem fogok.-ölelt át Ken.
-Köszönöm Ken,jó barát vagy.-öleltem át én is őt.
Na rendben azt hiszem ideje lesz felkeresni Armint.Őt nem sok minden idegesít fel,csak Ken,ha lefagy játék közben a gép , vagy ha Alexyvel vásárolni kell menni,szóval nehéz lesz vele beszélni,talán nehezebb mint Castiellel.A folyosó végén ült.Oda sétáltam hozzá.
-Szia Armin.Beszélhetünk?-huppantam le mellé.
-Persze.-mondta nyugodtan,milyen rég hallottam őt ilyen hangnemben beszélni,igen...már eszembe is jutott.Én ebbe az Arminba lettem szerelmes...Ohj...Mikor ez eszembe jutott,a gondolattal együtt a mellékhatások is jöttek.Leragadtam,nehéz megszólalni,akarnék én...kár hogy nem nyílik a szám beszédre.
-Szóval?-pislogott rám úgy 10 perc után értetlenül.Kapd össze magadat Mirinda!
-Öhh...izzé..szóval rólad és Kenről lenne szó...
Armin szemöldöke ekkor a homlokáig szaladt.
-Igen?
-Szóval..öh...Ken azt mondta nem piszkál téged ha te se piszkálod őt azaz valahogy így...
-Miri...
-Igen?
-Bocsánat.-sütötte le a szemét végül...WHAT?
-Öhhh....
-Azért...mielőtt megkérdeznéd...azért kértem bocsánatot mert észrevettem hogy mostanában nagyon feszült vagy.És Alexy ráébresztett hogy csak magammal foglalkoztam és nem vettelek téged figyelembe...Bocsánat.
Mondta újra és már vissza is fordult a PSP-hez.Jeszus pepi!  Elolvadok ...
-Se-semmi baj.-dadogtam esetlenül és vissza botorkáltam a terembe.Tehát ennél jobban nem is végződhetne egy pénteki nap.:-)