-Eressz már el!-nyavalyogtam,és a kezemmel úgy csapkodtam mint valami retardált fóka.
-Huh mintha Armint látnám csak lányban.-nevetett fel a támadóm és hamarosan megpillanthattam az arcát.Egy ibolya lila szemű,kék hajú aranyos srácot pillantottam meg.Elég divatosan volt öltözve.
-Bocs...még soha nem láttalak a suliban új vagy?-kérdeztem tőle meglepődve,mert tényleg soha nem láttam még.
-Igen,a tesómmal jöttünk a nevem Alexy!-integetett nekem.Hülyén vissza intettem és folytattam a PSP-ést,de Alexy csak nem hagyott nyugodni.
-Tudod,igazán nem értem hogy mit tudtok egész nap elnyomkodni ezen a kütyün.-hajolt át a vállamon és figyelte ahogy,a Simsben megetetem a kutyám.
-Van az úgy.-vontam meg a vállam,Alexy szerencsétlenségemre mögöttem foglalt helyet az órán.Testvére Armin,pedig előttem.A srácnak fekete haja és kék szeme van,ő is elég divatosan öltözködik.Tehát nincs esélyem náluk...ezzel a külsővel hamarosan ők is a suli menő közé fognak tartozni és az olyan szürke kisegereket mint én,észre se fognak venni.Óra után épp a folyosón sétálgattam és szorgalmasan nyomkodtam a PSP-m.Hirtelen valaki hátba támadást,intézett felém.A valaki pedig nem volt más mint újdonsült barátom Alexy aki ismét megcsípte az arcom és Armin felé fordított.
-Nézd,róla beszéltem...tisztára olyan mint te.-röhögött Alexy én pedig próbáltam,leütni őt ,de ez az akcióm nem járt nagy sikerrel.
-Hagyd,szegény csajt!-mosolyodott el Armin és PSP-vel a kezében elindult.Talán még van lehetőségem megismerni őt! Utána rohantam.
-Szia Armin!Mivel játszol?
-Szia....
-Miri.-segítettem ki.
-Sims-el.
-Komolyan?Én is.-mosolyodtam rá a fiúra.
-Öhmm.izzé... nem megyünk a kertész klubba PSP-ni?Én mindig ott szoktam....-dadogtam.A fiú kicsit szégyenlősen pislogott rám.
-Bocsi,de nem szeretem a kertész klubbot,túl világos van ott...
-Aha,persze,értem...
Ezek után inkább belemélyültem a Sims világomban,ahol már egy igazán szép kis famyliát alakítottam. Órákon,egész végig Alexy piszkált engem,én pedig a "lelki táram" Armint bámultam.Igen,mivel előttem ül,nem feltűnő ha bámulom.Órák után még , kicsit maradtam a suliban.Az udvaron egy csodaszép pillanatnak lehettem tanúja.
-Deborah!Ez nem lehet igaz,te most komolyan megcsaltál engem??!-dühöngött Castiel.
-Ugyan Cast cica,csak egy csók,nem kell úgy elszállni.-nyafogta nem törődömséggel Deborah.
-Jó tudod mit?Itt akkor vége!Felejts el engem!-üvöltötte Castiel és elsétált,utána szaladtam.....Kedves emberek!Na akkor 2013 .szeptember.06. életem egyik legnagyobb ostobaságát követtem el. Gondolkozzunk már józan,paraszti ésszel,MOST KOMOLYAN CASTIEL UTÁN ROHANTAM ÚGY HOGY A NEVEMET SE TUDJA,NAGY VALÓSZÍNŐSÉGGEL?MELYIK ELMEBETEG CSINÁLNÁ EZT UTÁNAM?Szóval a végrendeletembe kerüljön bele hogy a minden videó játékaim,a tabletem,telefonom,PSP-m,adják oda Arminnak,a ruháimat Violettának és Írisnek ajándékozzák.
-Castiel!-kiáltottam a fiú után,csintalan mosollyal hozzám fordult.Elfigyelve a perverz mosolyát nagyon nem viselte meg a szakítás.
-Mi a helyzet kocka királylány?Csak nem kapóra jött neked hogy szakítottam?-mosolygott.
-Hahahaha....no.Csak láttam ahogy Deborhával veszekedtetek és gondolom nem eshetett túl jól szóval....
-Csak nem megakartál vigasztani?
-Azon vagyok.
-Pfff.... nem szorulok a sajnálatodra,túl fogom élni.
-Értem b-bocsi...
Castiel morcosan tovább sétált én meg bementem a suliba.
-Szia Miri!-köszönt nekem Armin.-Nem tudod hol találom a kosár labda klubbot?
Milyen deja vou érzésem van most,nektek nincs??
- De de gyere megmutatom.
Armin engedelmesen követett,ott találkoztunk Dajannal aki kiadta a feladatot neki én pedig hazamentem.Otthon Guitar Hero-tam kicsit végül kidőltem mint egy fa és álomba vergődtem magam.
Imádom és csak most keztem el olvasni. ❤
VálaszTörlés