-Jó reggelt!-köszöntem a boltosnak mikor beléptem a bazárba.
-Jó reggelt Mirinda,mit adhatok?
-Valami szendvics nincs?
-De ,de van bio szendvicsünk,kóstolja meg nagyon ajánlom.
-Oké megveszem.-mondtam és egy bazi nagy bagettel a kezemben (ami tele volt salátával paradicsommal,meg minden félével ) kiindultam az üzletből.A suliba érve Castiel szúrt ki magának.
-Bounjur,hol hagyta magácska a kis lovagját?-kérdezte szórakozottan én meg azt hittem fejbe vágom a bagettel.
-Gondolom te is tudod,szóval erre nem mondanék semmit.
-Természetesen ki lehet szűrni,nézz magadba kicsit,Armin nélkül vagy ez hatalmas bagettel a kezedben,és látszódik rajtad hogy teljesen be vagy fordulva.Mi más hihetne az ember?
-Hát akkor te remekül felismered hogy mikor van szar kedve az embernek,és mikor tudod őket molesztálni a hülyeségeddel.-vontam meg a vállam.
-Nem kéne így elkeseredned.
-De én ilyen vagyok.
-És mondd csak miért dobott?
-Ki mondta hogy ő dobott???-lepődtem meg.-Én dobtam őt mert megcsókolta a legnagyobb ellenségem.
-Haha hát akkor meg végképp nem kéne itt búslakodnod.Amúgy meg mi ez a bagett?
-Ne röhögj,amúgy meg anyuék nincsenek itthon én pedig nem tudok főzni,úgyhogy beugrottam a bazárba.
-Hát ez marha érdekes.Mesélj még!
-Nem vagy vicces Castiel. Most pont nincs szükségem arra hogy te itt fárassz engem.
-Jó ha nincs szükséged akkor szia.-fordult sarkon és elment...Oh ne hogy lehettem ilyen bunkó?Hjah...bementem az osztály terembe,és halkan kockultam.
-Jobban vagy?-kérdezte Alexy szomorú arccal.
-Attól függ milyen értelemben kérdezed.
-Sajnálom Miri...figyelj...tudod nagyon jó barátom vagy,de én a tesómmal fogok lenni.Ha vele nem beszélsz velem se jó?
-Ha így szeretnéd.-mosolyodtam el erőtlenül és végül lehajtottam a fejem a padra.Minden összeomlott körülöttem.Igaza volt Lilinek,Armin és Alexy nélkül egy nagy nulla vagyok...de nem ez fáj a legjobban,olyan mintha egy hatalmas tégla lenne a mellkasomon,nehéz levegőt vennem...mert nekem annyira hiányzik hogy Armin újra mellém bújjon,hogy megcsókoljon...és szerintem hiányozni is fog...nem akarok mást...Soha többé!
Hamarosan kicsengettek én pedig elmondtam Violettának és Rosalienak az ötletem.
-Apáca leszek!-tártam szét a karom vigyorogva.
-Hogy mi leszel?-esett le mind a két lánynak az álla.
-Apáca,nem kell nekem Armin,se fiúk,apácaként fogok élni,és majd lesz jó sok macskám!Na mit szóltok?
-Nem tudom hogy te hogy vagy vele Miri,de ez engem Maria nagynénémre emlékeztet.-mondta Rose.
-Ő is apáca?
-Nem ő egy vén házsártos banya,aki duci és büdös,és van vagy hatvan macskája, az egyik ráugrott a fejemre és majd nem kikaparta a szemem.-mesélte Rose.
Egy darabig bambán pislogtam a lányra végül megszólaltam.
-Hát ez csodálatos.-vigyorogtam.
-Akkor elmész apáca suliba?-kérdezte szomorkodva Vie.
-Van olyan is?-lepődtem meg.
-Biztos van!-bólogatott.
-Talán.-feleltem kicsit komolyabb tekintettel.
-De te még nem vesztetted el a szüzességed Arminnal?Csak mert így nem lehetsz apáca.-okoskodott Rose.
-Basszus...-görnyedtem össze.-De mindig van remény!
-Nem,nincs.-szólalt meg kórusban a két lány.
-Azaz még van remény Arminnál.Ugyan Miri,még kibékülhettek!-fogta meg a vállam Rose és kedvesen a szemembe nézett.
-Nem én akkor is apáca leszek!
-Hűű én még nem láttam apácát PSP-ni.-csodálkozott Vie.
-Most akkor fogsz.-mosolyogtam és sarkon fordultam.Hamarosan vége lett az óráknak én pedig haza sántikáltam,most jut eszembe,egész nap nem is láttam Armint,pedig előttem ül...de kit érdekel?Hazaérve felszaladtam és megírtam a leckét,majd a nappalban tv-t néztem.
*Csingg csengg csöngg*
Szólalt meg a kapu csengő.Vajon ki lehet az?
Nagyon jo a blogod!!! Imadom!es persze Armint is. :D Varom a folytit!!
VálaszTörlésMegvereeem Armint! :Dd
VálaszTörlés