2013. november 29., péntek

Gitár

-Van kekszem kérsz?-szólalt meg végül a fiú.
-Hát nem...köszi.-feleltem a megszokott kérdésre.Biccentett egyet és tovább sétáltunk,egésze hazáig.Démon jó kutya volt.Mondjuk amint Ken átadta a pórázt Démon már is berántott a házba.Az ajtóban már a vihogó Castiel állt.
-Hahaha na milyen volt a séta?
-Borzalmas.-nyögtem.
-Nem téged kérdeztelek,ismét.
-Ja bocs.-morogtam és felvonultam a szobámba.Mikor felértem rögtön elkezdett csörögni a telóm.Na vajon ki lehet az?Armin?Jujj!Gondolkodás nélkül felvettem a telefonom és rá se néztem a képernyőre.
-Halóó?-szóltam bele a telefonba vigyorogva.
-Szia Miri ,Nataniel vagyok.
-Ja csak te?-lohadt le a mosoly az arcomról...jó mondjuk ez kicsit bunkó volt.
-Talán zavarlak?Csak mert akkor....
-Ne ne ne ne!Csak azt hittem ... más hív...
-Értem.Szóval,Mirinda gimnáziumunk szervezett egy jótékonysági hetet,ami azt jelenti hogy egy héten keresztül meglátogatjuk a menhelyet és besegédkezünk ott,maximum három diák jöhet,és én rögtön arra gondoltam hogy te is jöhetnél.-tért a lényegre diplomatikus hangnemben Nataniel.Hű...rendes a gyerek.Nem tudom erre mit mondhatnék...belemegyek jó szórakozás lesz!
-Rendben,nagyon örülök neki hogy felhívtál Nat.
-Nincs mit,akkor hétfőn találkozunk kellemes hétvégét.
-Ja neked is.-biccentettem és letettem a telefont.Mit csináljak egy átlagos péntek délután?Hmmm.....?Ah!Meg van átmegyek Castielhez.Benyitottam a fiú szobájába aki éppen gitározott.
-Halihó.-intettem a fiúnak aki mogorván rám nézett.
-Menj ki!
-De unatkozom...
-Egyéni szoc. problem.-felelte és ismét a a gitárját kezdte el pengetni.
-Hű ez nagyon menő.-csodálkoztam miközben a fiú basszus gitárján valami,rock zenét játszott.-Hmm....
-Mit hmmm-özöl?-kérdezte és fél szemmel rám nézett.
-Megtaníthatnál gitározni...Grenmát!
-Idióta.-röhögött fel.-Ez nem így megy.
-De mehetne így is.
-De nem fog.
-De....
-A-a,nincs de.-rázta vörös séróját a bátyám.
-Akkor hallgatom ahogy gitározol.
A fiú vállat rántott én pedig tátott szájjal figyeltem ahogy zenél.Ugyan basszus gitározni nem tudok ,van egy szexi akusztikus gitárom...amin még játszani is tudok valamennyire.Be is rohantam érte,majd vissza száguldoztam Castiel szobájába.
-Nézd!-mutattam fel a gitárom.
-Hát ez...csodálatos.-pislogott értetlenül a hangszerre.Ekkor leültem az ágyra és elkezdtem zenélni...Castiel tátott szájjal figyelte ahogy muzsikálok...hahahaha.
-Na milyen volt?-kérdeztem miután lejátszottam egy kő kemény gyerek zenét.
-Hallod te magad?-vonta fel a szemöldökét.
-Mondd akkor te mit tudsz nagy fiú.-röhögtem fel.
-Na mi van?Ezt vegyem kihívásnak?
Röhögve bólintottam egyet miközben végig hallgattam ahogy ő zenél.
-Na?-kérdezte.
-Ohh a Csipp csipp csókámmal ez sem versenyezhet!
-Mondod te!-nevetett fel.Hamarosan hazaérkeztek a szüleink mi pedig jó család módjára lementünk vacsorázni.A kaja valami mennyei volt,főleg hogyha figyelembe vesszük azt hogy mostanság alig eszek valamit.Kajálás után elfoglaltam a fürdőszobát.
-Eressz már be Miri!-döngölte az ajtót Castiel,eközben én nagyban áztam a fürdő kádban.-Mirinda!Megfulladtál vagy mit tökölsz ennyit?-sóhajtott vöröske.
-Mindjááárt!Csak 2 perc.-üvöltöttem ki.
-Ezt mondtad fél órával ezelőtt is.
Mondjuk az ....meglehet....hamarosan a kedvenc tehenes pizsamámban jelentem meg.
-Jöhetsz.-biccentettem.
-Pfú ember,itt annyi pára van mint egy trópusi esőerdőben.-legyezgette magát Castiel.
-Ezek szerint csak figyeltél bioszon.-vontam vállat és besétáltam a szobámba.Vicces egy nap volt ez...na jó...annyira nem vicces de jónak jó!Fáradtan dőltem el az ágyon....ám arra nem számítottam hogy az éjszakám ne lesz olyan jó.....

2 megjegyzés: